A bíróság a felügyelet felelősségét is firtatta a Buda-Cash-ügyben

Brókerügyek Quaestor-Gate

Forrás: https://24.hu/belfold/2018/10/19/birosag-mnb-pszaf-felugyelet-felelosseg-buda-cash/

Vagyonelkobzásra, illetve 7 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte pénteken nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék a Buda-Cash-botrány vádlottjait.

De ami igazán érdekes volt az ítélet szóbeli ismertetésekor, hogy a bírónő hangsúlyozta, hogy

a felügyeleti szervek (2013-ig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, majd az Magyar Nemzeti Bank) előtt ismert volt a Buda-Cash és az általuk felvásárolt takarékszövetkezetek áttekinthetetlen tulajdonosi szerkezete és a sok kereszttulajdonlás

– olvasható a G7 tudósításában.

Mint írták, a bíró kitért rá, hogy 2010 és 2015 között valamennyi felügyeleti jelentés tartalmazza az áttekinthetetlen tulajdonosi viszonyokat, például hogy legalább öt offshore cég jelent meg a tulajdoni szerkezetben. A felügyelet megállapította már 2010-2011-ben, hogy a DRB bankcsoportban külső tagok is részt vettek a döntéshozatalban, nem csak a takarékszövetkezeti tagok, és ezeket a külső tagokat ugyanaz a Buda-Cash-es vezetőkhöz kötődő ügyvédi iroda képviselte.

A bírónő hangsúlyozta, hogy külföldi, akár offshore cégeket létrehozni önmagában nem bűncselekmény, ám az ehhez kapcsolódó szándék szerepet játszott a bűnösség megállapításában.

Mindez egyébként azért is érdekes, mert korábban az MNB az adóhatóságra és a Nemzeti Nyomozó Irodára mutogatott, miután felmerült, hogy a jegybank és a pénzügyi felügyelet is felelős lehet a brókerbotrányokért. Erről közleményt is kiadott az MNB, amelyben azt állították:

hat-nyolc évvel ezelőtt a pénzügyi felügyeletnek nem volt olyan adatbázisa és informatikai rendszere, amellyel tranzakciók alapján kiszűrhette volna a visszaéléseket.

Mint írták, a gyanús ügyleteket a pénzintézetek nem a felügyeletnek vagy a jegybanknak, hanem az adóhatóság Pénzmosás Elleni Információs Irodájának jelentették. Korábban pedig a Nemzeti Nyomozó Irodán belül működött a gyanús ügyletek kivizsgálására szakosodott központ.

De az is említésre méltó, hogy Farkas István, aki 2004 és 2009 között volt a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke, levélben közölte a brókerbotrányokban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottsággal, hogy semmi olyan eseményre nem emlékszik, ami kiemelt jelentőségű lett volna a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt., valamint a Quaestor brókerbotrányai esetében.

Kiemelt kép: A mára megszümt Együtt aktivistái fényképéből készült álarcban a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatóján. (MTI / Mohai Balázs)