A Buda-Cash bedőlése után ugyan rengetegen vették ki a tőkéjüket a Quaestorból, de még így is maradt volna forrás, hogy a kisbefektetők hozzájussanak a pénzükhöz. Azonban a kormány azt ígérte a bukás előtt, ha kiengedik a Magyar Nemzeti Kereskedőház pénzét, akkor megmentik a céget. Ez végül nem történt meg, de pénz sem maradt a brókerházban – írja a Magyar Nemzet, de állításait a külügyi tárca vitatja.
A Quaestor számláin volt elég pénz a kisbefektetők vagyonának megmentésére. A kormányzat erős nyomást gyakorolt a Quaestorra, menekítette saját vagyonát. Szijjártó Péter évtizedes kapcsolatot tart fenn Tarsoly Csabával. A Quaestor ígéretet kapott arra, hogy ha a külügy kiveheti a vagyonát, akkor megmentik a céget. Több tízezer károsult azóta is fut a pénze után – fogalmazza meg főbb állításait szerdai cikkében a Magyar Nemzet, amelyben azt állítja, hogy a brókerház csődje miatt pórul járt ügyfelek helyzetén az állam rontott. A lap a nyomozati anyagok, levelezések és felszámolási dokumentumok alapján próbálja kideríteni, mi történhetett.
Mint írják, 2015. február 24-én a Buda-Cash bedőlésével a szabálytalanságok ellen fellépő Magyar Nemzeti Bank indukálta azt, hogy az emberek elkezdték kimenteni a bent tartott pénzüket a többi brókerházból is. A Quaestor ekkor még ki tudta volna fizetni a kisbefektetőit: az ügyészség által lefoglalt belső táblázat szerint (QÉP, QInvest, QBank) ezen a napon csak állampapírban 11,4 milliárd forint volt a cégek értékpapírszámláján.
A katasztrófát a lap szerint az tetézte, hogy 2015. március 5-én a Quaestor-cégcsoport vezérigazgatója, Tarsoly Csaba a Magyar Nemzeti Bankban felajánlotta a Hungária Értékpapír Zrt. megvételét, ezzel megmentését, hogy megnyugtassák a befektetőket. Állítják, a Quaestor simán ki tudta volna fizetni az ekkor 700 millió és 2 milliárd közé becsült “vételárat”, és így már a Hungária Értékpapír ügyfeleit sem érte volna kár, sőt nem lett volna mellékes a tranzakció pénz- és tőkepiacra gyakorolt megnyugtató hatása sem. De az MNB részéről Windisch László, az MNB felügyeleti ügyekért felelős alelnöke tájékoztatta: vége a Hungária Értékpapírnak.
Március 7-én, szombaton a korábban Orbán Viktor elnöki tanácsadójaként is tevékenykedő Bende Gyöngyi – akit az első Fidesz-kormány bukása után a párt kérésének megfelelően vettek föl a Quaestorhoz – találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter első emberével, Benkő Szilárddal. Akkor azt az üzenetet kapták, hogy megmentik a Quaestort a csődtől, ha Magyar Nemzeti Kereskedőház bent tartott 3,8 milliárd forintját kiadják. Ez megtörtént, de segítséget nem kaptak, március 9-én még a cég reorganizációs tervét sem fogadták be – írja a lap a birtokába került dokumentumok, levelezések és az ügyészségi nyomozás adatai alapján.
Sőt, később a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója, Kerekes György felháborodott levelet írt március 25-én a Quaestor brókerének. Ebben értetlenségét fejezte ki a visszautalás miatt, amelyet állítása szerint a cég nem kért.
Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője több embernél is próbálkozott az ügyben. Még Orbán Viktor miniszterelnöknek is levelet írt, aki azt továbbította a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ahol Orbán Gábor államtitkárt jelölték ki kapcsolattartásra.
A Quaestor-ügyben a cég a nyomozás és a bírósági eljárás adatai alapján nem volt tiszta: túlkibocsátást csináltak, fiktív kötvényeket bocsátottak ki és égették a pénzt.
A KKM reakciójaSzerda délben a Külgazdasági és Külügyminisztérium reagált a lap állításaira, ezeket változtatás nélkül közöljük:Az elmúlt években már számtalanszor elmondtuk, de Simicska Lajos lapjának mai lejárató kampánycikke kapcsán újra elmondjuk:
1. A külgazdasági és külügyminiszter soha senkinek semmilyen formában sem tett ígéretet semmilyen cég megmentésére. Minden ezzel ellentétes állítás hazugság.
2. Az MNKH Zrt. a legbiztonságosabb formában, állampapírban tartotta az adófizetők pénzét, és nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket, a közpénz ennek köszönhetően nem került veszélybe, nem veszett el. Az a 13 ezer ügyfél, aki állampapírban tartotta a pénzét ugyanúgy visszakapta, mint az MNKH Zrt.
3. Mivel az MNKH Zrt. a tőkéjét állampapírban tartotta és nem kockázatos vállalati kötvényben, így a tőke kivétele semmilyen formában nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez, és semmilyen formában nem gátolta az ügyfelek kártalanítását, ugyanis állampapírból kötvényes ügyfelek nem kártalaníthatók.
4. Szijjártó Péternek győri, sporttal is foglalkozó képviselőként feladata volt, hogy kapcsolatban legyen a győri cégvezetőkkel, külgazdasággal foglalkozó miniszterként pedig feladata, hogy kapcsolatban legyen a külgazdasággal foglalkozó cégvezetőkkel.
Furcsa lett volna, ha az elmúlt két évtizedben nem lett volna kapcsolata a külgazdasággal és sporttal is foglalkozó, győri Quaestor vezetőjével. Hasonló módon – feladatából adódóan – a külügyminiszter ma is több száz cégvezetővel van kapcsolatban.
Később az ügyészség is reagált a cikkben foglaltakra. “A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a Quaestor csoportnak 2015. február 24. napján azzal kellett számolnia, hogy három héttel később, 2015. március 18. napján az ügyfeleknek értékesített lejáró fiktív kötvények miatt – az engedéllyel értékesített kötvényeket nem is számolva – 16 milliárd forintot meghaladó összeget kell kifizetnie. A Quaestor csoport meglévő likvid pénzeszközei tehát ekkor már a lejáró fiktív kötvények ellenértékének kifizetésére sem volt elegendő, nemhogy egy másik – milliárdos kötelezettségekkel terhelt – gazdasági társaság megvásárlására, írta közleményében Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
Szerinte a cikk a fenti tényeken kívül önmagának is ellentmond, mert ha a Quaestor cégcsoport 2015. március 5. napján fizetőképes helyzetben volt, akkor miért lett volna szükség három nappal később a cégcsoport megmentése érdekében “reorganizációs” tervekre.
“A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a kizárólag a vádlottak állításain alapuló, védekezési taktikájuk részeként megjelent egyoldalú közlés nem felel meg a közvélemény hiteles és pontos tájékoztatására vonatkozó követelménynek, annál inkább a közvélemény félretájákoztatására alkalmas” – foglalta össze a hatóság álláspontját.
